Magas vérnyomás és angina, Angina áttekintés

Ha a rohamok alkalmával a mellkasi fájdalom több, mint néhány percig tart és pihenés vagy a megfelelő gyógyszer hatására nem múlik el, az szívroham jele is lehet. Ebben az esetben azonnal értesítse a mentőszolgálatot és kérjen segítséget! Olyankor, ha a mellkasi fájdalom újonnan jelentkezik, fontos, hogy kardiológus szakorvos megfelelő vizsgálatok során megállapítsa, hogy mi okozhatja a fájdalmat.

• Érdekes tények a magas vérnyomásról
• Magas vérnyomás és a felföld
• Magas vérnyomás sókorlátozás
• A hemoglobin artériás oxigénszállítási, vagy oxigénleadási zavara esetén Jelentős hipotenzió alacsony vérnyomás Atheroszklerotikus érelmeszesedéses plakk és azon kialakuló trombus véralvadék A koszorúerek fokozott összehúzódása Kockázati tényezői[ szerkesztés ] Kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a genetikai hajlam, a magas trigliceridszint, valamint a magas LDL- és alacsony HDL-szintek.

A pontos diagnózis után az orvos megfelelő kezelési módszert is javasol. Ha már diagnosztizált anginában magas vérnyomás és angina és a tünetek megváltoznak vagy komolyabbra fordulnak, azonnal forduljon sürgősségi osztályra segítségért! Angina okai Az angina elsőszámú oka, hogy csökken a szívizmok vérellátása. Mivel a vér oxigént szállít a szívnek, amely a szívműködéshez elengedhetetlen, ezért akár csak egy rövid kimaradás is súlyos következményekkel járhat. A vérellátás csökkenését — ebben az esetben a szívben — ischémiának vértelenségnek nevezzük.

A szív vérellátásának csökkenését magas vérnyomás és angina a koszorúér-betegség okozza. A betegség során a koszorúerek - a szív nagy artériái — beszűkülnek a lerakódó zsíros plakk miatt. Ezt hívják érelmeszesedésnek. Olyankor, amikor a szívnek éppen alacsonyabb az oxigénigénye, például pihenés közben, a szívizom még csökkent vérellátás mellett is megfelelően tud működni, anélkül, hogy jelentkezne a mellkasi fájdalom és az egyéb tünetek.

Azonban akkor, ha megnő a szív oxigénigénye, például sportolás közben, az oxigénellátás kevésnek bizonyulhat és ez a tünetek jelentkezéséhez vezethet.

Az angina jelentkezésének okait aszerint bonthatjuk szét, hogy a betegség melyik fajtájáról beszélünk. Stabil angina okai A stabil angina kiváltó okai az alábbiak lehetnek: A stabil anginát kiváltó okok általában a szív és az erek megerőltetését váltják ki, amely kiválthatja az anginás rohamot fizikai aktivitás. Leggyakrabban ez jelentkezik.

Angina 9 oka, 11 tünete és 16 kezelési módja [teljes útmutató]

Lépcsőzéskor, sportoláskor vagy akár sétáláskor is a szívnek több vérre van szüksége, azonban a beszűkült erek lelassítják a véráramlást, így okozva a tünetek jelentkezését. Nagy stressz tünetek magas vérnyomásban szenvedő kutyáknál szintén jelentkezhetnek a tünetek, mivel a tartós stressz hozzájárulhat az érrendszeri betegségek kialakulásához. Hideg időben a perifériás erek a karokon és a lábakon beszűkülnek, hogy csökkenjen a test hővesztesége.

Ez megnöveli a szív oxigénigényét, amelyet azonban a beszűkült koszorúerek miatt a szív nem tud felvenni. Ez anginás roham jelentkezését okozhatja.

A dohányzás károsítja az ereket, így a koszorúereket is. Dohányzás hatására az egyébként is beszűkült koszorúeret további károsodások érhetik, amelyek miatt könnyebben kialakulhat egy anginás epizód. Instabil angina okai Az instabil angina okai az alábbiak lehetnek: Trombózis. Olyankor, ha az érelmeszesedés során lerakódott zsíros plakk leszakad vagy vérrögök jönnek létre, könnyedén érelzáródás alakulhat ki a beszűkült koszorúérben.

Emiatt hirtelen és nagymértékben csökken a szívizmok vérellátása. A vérrögök okozhatnak részleges vagy teljes elzáródást is a szív ereiben.

Angina pectoris

Az instabil angina gyakran rosszabbodik és nem múlik el pihenés és a szokásos gyógyszerek hatására. Ha a vérkeringés nem javul gyorsan, a szív oxigénszintje nagyon lecsökkenhet és szívroham kialakulásához vezethet. Az instabil anginás epizód nagyon veszélyes, ezért jelentkezése esetén azonnal értesíteni kell a mentőket! Változó angina okai A változó angina oka a koszorúér egy hirtelen görcse, amely időszakosan beszűkíti az eret. A szűkület miatt a szívbe nem jut elegendő vér, amely komoly rohamot okozhat.

A tünetek leggyakrabban pihenés közben, éjszaka jelentkeznek. A rohamok általában csoportosan, egymást követően jelentkeznek.

Borsi-Lieber Katalin A magasvérnyomás-betegség napjainkban népbetegségnek mondható kórkép, szinte minden családban előfordul. Hazánkban a hipertónia a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség. A magas vérnyomás a 40 éves kor alatti lakosság kb. A 65 év feletti korosztály több mint 60 százaléka érintett, 70 év felett már minden második embernek magasvérnyomás -betegsége van.

Ezek okai lehetnek: A változó angina oka a koszorúér hirtelen görcse, amelyet a fenti okok is kiválthatnak stressz gyógyszerek, például migrén elleni gyógyszerek, amelyek érszűkítő hatásúak kábítószerek, például a kokainfogyasztás Angina lelki okai A szívvel kapcsolatban sok nyelvi játékot használunk: örömünkben majdnem kiugrik a szív, bánatunkban szinte megszakad.

Ennek oka, hogy a szívműködés gyorsan és szinte mindig reagál az aktuális lelkiállapotra.

Angina pectoris - KardioKözpont

Ennek megfelelően a szív verhet gyorsabban vagy lassabban az érzelmi és fiziológiai állapotnak megfelelően. A szívverés ütemét részben hormonok szabályozzák, amelyek emocionális változás hatására is felszabadulhatnak. Ennek eredménye, hogy akár egy súlyos érzelmi változás miatt — egy arra érzékeny szervezetben — kialakulhat az angina és a vele járó mellkasi fájdalom és egyéb tünetek. Fontos megjegyezni, hogy a betegségek általában testi és lelki okok összességeként alakulnak ki, így nem mondhatjuk egyértelműen, hogy egy betegségnek lelki oka van.

Emellett a lelki trauma miatt jelentkező betegségekre általában a páciensnek korábbi hajlama van vagy egészségügyi állapotából fakadóan könnyebben kaphatta el az adott betegséget. Angina kockázati tényezői Az alábbi kockázati tényezők járulhatnak hozzá ahhoz, hogy valakiben kialakuljon a koszorúér-betegség és ezáltal az angina: Angina kialakulásához magas vérnyomás és angina olyan dolog vezethet, amely károsítja a szív- és érrendszeri egészséget Dohányfogyasztás.

A dohány rágása, elszívása és a tartós passzív dohányzás károsíthatja az artériák belső falait, beleértve a szív artériáit is. Ezek a sérülések lehetővé teszik, hogy a koleszterin megtapadjon az érfalon és kialakuljon az érszűkület.

A diabétesz növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát, amely angina kialakulásához vezethet. Mivel a cukorbetegség növeli a koleszterinszintet és felgyorsítja az erek elmeszesedésétezért gyakrabban jelentkezhetnek a mellkasi fájdalommal járó tünetek diabéteszesek esetében.

Magas vérnyomás. A tartós magas vérnyomás idővel károsítja az artériákat és gyorsítja az erek megkeményedését, amely szintén elősegítheti az érelmeszesedést, ezáltal az anginát is.

Magas koleszterinszint. Az érszűkület során lerakódó plakk nagy része koleszterinből áll, amely az évek során az érfalra lerakódott. A vér magas trigliceridszintje, amely zsíros étrend mellett gyakori, szintén növelheti az érbetegségek kialakulásának kockázatát. Családi kórtörténet. Ha a közeli rokonságában szülők, nagyszülők, testvérek vannak olyanok, akiknek koszorúér-betegségük vagy szívrohamuk volt, megnő az esélye a hasonló betegségek, így az angina, kialakulásának is. Idősebb kor.

Férfiaknál 45 éves kor felett, nőknél 55 éves kor felett gyakoribb az angina jelentkezése, mint fiatalabbaknál. Mozgásszegény életmód.

Az inaktív életmód nagyban hozzájárul a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a túlsúly kialakulásához, amelyek mind hozzájárulhatnak a magas vérnyomás és angina kialakulásához.

Fontos, különösen fennálló betegségek esetén, hogy terhelhetőségéről kardiológus szakorvosi véleményt kérjen, mivel bizonyos betegségek terhelés hatására válhatnak súlyosabbá.

A túlsúly növeli a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának esélyeit, amelyek mind növelik a szívbetegségek és az angina kialakulásának kockázatát. Túlsúly esetében nehezebb a szervezetnek biztosítania a szív vérellátását, amely szintén kedvez a betegségek kialakulásának. A tartós stressz növelheti az angina és a szívroham kialakulásának esélyeit.

A rendszeres düh és a nagymértékű stressz növelhetik a vérnyomást is. A stressz miatt gyakran előforduló hormonhullámzások szűkíthetik az ereket és rosszabbá tehetik az anginát. Angina szövődményei A mellkasi fájdalom, amely anginás roham során jelentkezik, kellemetlenné tehet bizonyos mindennapi tevékenységeket, mint például a járást vagy a sportolást.

Ennek ellenére a tüneteknél sokkal súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak, elsősorban szívroham. A szívroham jelei és tünetei az alábbiak lehetnek: Nyomás, teltségérzet vagy szorító fájdalom a mellkas közepén, amely több percig is eltarthat Mellkasból kisugárzó fájdalom, a vállakba, karokba, hátba vagy akár a fogakba és az állkapocsba Folyamatosan erősödő mellkasi fájdalom Tartós fájdalom a has felső részében Nehézlégzés Ha a fenti tünetek bármelyike együtt jelentkezik mellkasi fájdalommal, azonnal értesítse a mentőszolgálatot szívroham gyanújával!

Angina megelőzése Az angina bizonyos szintű életmódváltással megelőzhető lehet. Magas vérnyomás és angina alábbiak olyankor is segíthetnek, ha már kialakult a betegség és szeretné elkerülni a tünetek rosszabbá válását.

A betegség megelőzésében az alábbiak segíthetnek: Az angina megelőzésében elsősorban az egészséges életmód és a rendszeres kivizsgálás tudnak segíteni Leszokás a dohányásról Rendszeres vérnyomás-és koleszterinszintmérés.

A magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

Esetleges cukorbetegség kivizsgálása. Egészséges étrend és testsúly Rendszeres mozgás — kardiológus szakorvos engedélyével.

Heti legalább perc közepes intenzitású testmozgás ajánlott, kiegészítve heti kétszer minimum 10 perc izomerősítéssel és heti három alkalom perces nyújtással. Stresszcsökkentés Évi rendszerességű influenzaoltás a vírusfertőzés okozta szívbetegségek megelőzésére Angina diagnózisa Az angina megfelelő kivizsgálásához az orvos először fizikális vizsgálatot végez és kérdéseket tesz fel a tünetekről.

Az orvos a családi kórtörténetről és kockázati tényezők jelenlétéről is kérdezhet.

A fizikális vizsgálat után többféle olyan diagnosztikai vizsgálat van, amelyet a kardiológus kezelőorvos elvégezhet. Ezek az alábbiak: EKG-vizsgálat angina felismerésére A szív minden egyes dobbanását egy elektromos jel váltja ki, amelyet a szív speciális sejtjei hoznak létre.

EKG-vizsgálat során ezeket az elektromos jeleket vizsgálja az orvos egy műszer segítségével. A szívműködés ütemének megfelelően az orvos arra igyekszik rájönni, hogy a szíven átfutó véráramlás lelassult vagy megszakadt-e, illetve, hogy helyes-e a szívműködés.

Terheléses EKG angina felismerésére Bizonyos esetekben könnyebb lehet felismerni az anginát olyankor, ha a szív keményebben dolgozik. Ennek érdekében olyan terheléses EKG-vizsgálatot lehet végezni, amely során szobakerékpáron tekerve folyamatos magas vérnyomás és angina mellett lehet vizsgálni a szívet.

Angina pectoris tünetei és kezelése

A vizsgálat alatt a szív elektromos jeleit és a vérnyomást folyamatosan mérik. Ha valaki nem terhelhető mozgással, speciális gyógyszerek segítségével dolgoztatják meg a szívet és így vizsgálják annak teljesítőképességét és az angina jelenlétét.

Szívultrahang angina felismerésére A szívultrahang ultrahanghullámok segítségével készít élő mozgóképet a szívről. A kardiológus szakorvos az így készült felvételeket használhatja az anginával kapcsolatos problémák vizsgálatakor, például a szívizomkárosodást, amely az elégtelen véráramlás következtében. Mellkasi röntgen angina felismerésére A mellkasi röntgen képet készít a szívről és a tüdőről. Ennek a vizsgálatnak elsődleges célja, hogy egyéb betegségek jelenlétét vizsgálja az orvos, illetve segítségével megállapítható az esetleges szívmegnagyobbodás.

Laborvizsgálat angina felismerésére Bizonyos enzimek szépen lassan bekerülnek a vérbe, ha a szív egy szívroham miatt megsérült.

• A magas vérnyomás időjárásának hatása
• Vegetatív-vaszkuláris típusú magas vérnyomás
• A fejfájás jellege magas vérnyomásban
• Szívinfarktus jelei, tünetei, kezelése Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?

Ezeknek az enzimeknek a jelenléte vérvizsgálat során utalhat arra, hogy már volt a páciensnek szívrohama. Koronarográfia angina felismerésére Koronarográfia során röntgenes képalkotással vizsgálják a szívben található ereket. Szívkatéterezés esetén ezt a vizsgálatot számos más vizsgálattal együtt kötelezően el kell végezni.

Koronarográfia alatt olyan anyagot fecskendeznek a szív ereibe, amely röntgenfelvételen látható. A vizsgálat során gyors egymásutánban több röntgenképet készítenek, ezáltal a szív ereinek működését részletesen lehet vizsgálni. CT angina felismerésére A szív CT-vizsgálata során egy gépbe kell befeküdni, amely a test körül röntgenfelvételeket készít a szívről és a mellkasról.

A felvétel megmutatja, ha a szív bármely ere beszűkült vagy szívmegnagyobbodás áll fenn. MR-vizsgálat angina felismerésére A szív MR-vizsgálata során egy nagy, csőszerű gépbe kell befeküdni, amely részletes képeket készít a szívről, annak szerkezetéről és a körülvevő erekről. Angina kezelése Angina kezelésére szerencsére sokféle módszer van. A kezelési módszerek lehetnek: gyógyszeres kezelés életmódváltás műtéti kezelés A kezelések célja a tünetek komolyságának és gyakoriságának csökkentése, valamint a szövődmények, mint a szívrohamkialakulásának csökkentése.

Ha instabil anginája van vagy a tünetek a megszokottól eltérő formában jelentkeznek, azonnal forduljon a mentőszolgálathoz szívroham gyanújával! Angina kezelése gyógyszerekkel A legtöbb esetben az egyszerű életmódváltás nem szünteti meg a tüneteket, ezért gyógyszeres kezelésre is szükség van.

Az alábbi gyógyszereket javasolhatja a kardiológus kezelőorvosa : Angina gyógyszeres kezelésére sok gyógyszer alkalmazható, amelyek a szívre, a vérre vagy az erekre hatnak Nitrát típusú értágítók. Nitrátokat gyakran használnak angina kezelésére. A nitrátok ellazítják és kitágítják az ereket, ezáltal több vér jut a szívizmokba.

A gyógyszerre szükség lehet mellkasi diszkomfort esetén vagy a tüneteket kiváltó tevékenység pl. A leggyakoribb ilyen gyógyszer a nitroglicerin tabletta, amelyet a nyelv alatt kell feloldani.

Angina Nyomtatás Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom.