Az újszülött fiziológiai hipertóniában szenved

Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében Metaanalízis igazolja a szerek túlélést javító hatását. A PAH továbbra is súlyos, progresszív kórkép alacsony túléléssel, de a három alapvető gyógyszerosztály mindegyike tartogat új szereket a közeljövőre.

A számos új készítmény mutatja, az újszülött fiziológiai hipertóniában szenved jelentős kutatások zajlanak a pulmonális hipertónia területén, s hogy ez a kutatómunka eddig feltárat­lan tudományos információkkal és a betegek jobb kezelésével kecsegtet.

Karlócai Kristóf Pulmonális hipertóniáról PH akkor beszélhetünk, ha a tüdőartériákban a jobbszív-katéterezéssel mért átlagnyomás 25 Hgmm fölé emelkedik.

Ilyen értékek mai is­mereteink szerint terhelés hatására egészségeseknél is előfordulhatnak, de legtöbbször kóros állapotot jeleznek: a tüdőerek falának megvastagodása vagy a fokozott értónus állhat a hátte­rükben.

Az egészségesek és a sportolók kis­vérköri keringését számos tanulmány vizsgálta, és jelenleg is zajlik a normál értékek keresése. Nincs ma egységes kép a terhelésre adott fiziológiás válasz mértékéről, de a nyugalmi körülmé­nyek közötti nyomásemelkedést jól fel tudjuk használni a diagnosztikában.

Amikor a tüdőartériák hipertóniá­ja a tüdő vénás oldalán kialakult nyo­másemelkedés kompenzálása, a szük­séges transzpulmonális gradiens fenntartása érdekében jön létre, a be­tegséget posztkapilláris PH-nak nevez­zük.

Ennek mechanizmusát a terápiás következtetések miatt is el kell különí­teni a csak artériás oldalon észlelhető artériabetegségtől. Jobbszív-katétere­zéssel meghatározhatjuk az ún. A magas vérnyomás jellege PH 15 Hgmm-es érték fölött posztkapilláris, 12 Hgmm alatt prekapilláris, a ket­tő közötti átmeneti zónával.

A posztkapilláris PH hátterében leggyakrab­ban szívelégtelenség, esetleg a mitrális billentyű szűkülete áll.

A prekapilláris PH hátterében hipoxiás tüdőbetegségek COPD, intersticiális betegségek, fibróziskrónikus tüdőembóliás PH és ritkább állapo­tok állnak, de lehet önálló tüdőarté­riás betegség is, amit pulmonális ar­tériás hipertóniának PAH hívunk. A PAH előfordulhat családi halmozó­dásban, társulhat bizonyos fogyasztó­szerek szedéséhez, kötőszöveti beteg­séghez, HIV-fertőzéshez, krónikus májbetegség miatti portális hipertó­niához, veleszületett szívbetegség­hez, skisztoszomiázishoz, krónikus hemolitikus anémiához, illetve lehet újszülöttkori eredetű.

Veleszületett vörösvértest széteséssel járó állapotok — vércsoport-összeférhetetlenség, Körülzárt vérzések, véraláfutások, A máj működését gátló tényezők, Újszülöttkori fertőzések és egyéb súlyos több szervrendszert érintő betegségek, Az epeutak különböző eredetű elzáródása, Bizonyos gyógyszerek esetleges károsító hatása minden csoportban szerepelhet. A sárgaság vizsgálata: Sárgaság akár a megszületés pillanatában fennállhat vagy megjelenhet bármikor az újszülött időszak során attól függően, hogy kialakulását mi váltja ki. Jellemzően először a fejen és az arcon kezdődik, innen terjed a végtagokra és a törzsre. A sárga újszülöttnél laborvizsgálattal lehet a vérszérum bilirubin szintet meghatározni, adott esetben ezt a vizsgálatot ismételni is szükséges lehet. A bilirubin szint meghatározása nemzetközileg elfogadott görbe alapján történik, és több tényezőtől függ születési kor-és súly, életnap, vércsoport.

A PAH hátte­rében jelentős érelváltozások, a köze­pes méretű artériák falának megvas­tagodása állnak, és a megvastagodás mindhárom érfalrétegre kiterjed. A pontos diagnózis sokféle vizsgá­latot igényel, hogy a fenti csoportok­ba az újszülött fiziológiai hipertóniában szenved beteget be tudjuk sorolni.

• Absztrakt Célkitűzés: A koraszülött csecsemők jellemzőit, akik pulmonalis hypertoniában PHT szenvednek, és az inhalációs salétrom-oxidra iNO adott válaszukat nem ismertetik.
• Újszülöttkori sárgaság - Általános gyermekgyógyászat Gyógyhírek

Ezeket a vizsgálatokat PAH-centrumokban lehet elvégezni, mert értékelésük­höz a ritka betegségben való jártas­ság szükséges. Különösen sok bukta­tója lehet az invazív nyomásmérésnek. Ugyancsak a centrumok tudnak op­timális terápiát javasolni a beteg­nek, közéjük tartoznak a nagy hatá­sú, kb.

• Kóros állapotok jelei újszülött és csecsemőkorban Gyógyhírek szeptember 17, Mikor is mondjuk azt, hogy a csecsemő beteg, egyáltalán mi is a betegség fogalma?
• OTSZ Online - Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében

A specifikus pulmonális vazodilatátorok aránylag friss, a kezelésben jelentős hatású szerek. A szájon át szedhető készítmények száma ez idő alatt növekedett, a terápiás válasz­ték szélesedésével egyre több beteg­nek jelenthetnek kevesebb panas­szal, nagyobb terhelhetőséggel, ritkább kórházi felvétellel, jobb prognózissal járó életet.

Meg kell azonban keres­ni a pulmonális hipertóniások közül azokat, akiknél az artériás komponens a döntő PAHakiknél a gyógysze­res vazodilatáció sem keringésromlást nem hoz létre, sem a hipoxiát nem sú­lyosbítja, akiknél tehát ezeket a készít­ményeket jó eredménnyel alkalmazhatjuk.

Jelenlegi és új kezelések A véletlen besorolásos vizsgálatok leg­gyakoribb primer végpontja a funkcionális állapot, illetve a klinikai romlás ideje, és csak újabban, hosszabb távú vizsgálatokban használják a túlélést. Ennek elsőrendű oka a betegek ala­csony száma: nagy túlélésvizsgálatokat nehéz megszervezni.

A jelenlegi ke­zelések eredményességét legjobban egy metaanalízis szemlélteti. A es metaanalízis csaknem mindegyik vizsgálatában a kezelt betegek jártak jól az irodalmi hivatkozások az eredeti cikkben találhatók meg Ezen adatok birtokában adjuk ma a betegeknek a bevezetett pulmonális vazodilatátor szereket.

A terápiás si­kerek ellenére azonban a PAH ma is progresszív, súlyos betegség. A modern terápiák korában is elmarad a betegek túlélése az NIH-regiszter alapján becsült túléléstől A pulmonális hipertónia a gyógy­szerkutatás egyik forrongó területe, ahol évről évre számos új molekula vizsgálata zajlik, nemritkán kudarccal, de szerencsére néhány esetben egészen a klinikai bevezetésig tartó sikerrel.

Így nemcsak a mai, hanem a jövőbeli betegeket is reménnyel töltheti el a nagy kutatási aktivitás. A PAH gyógyszereinek hatásmechanizmusa A PAH nem homogén csoport, de a patogenezisben sok hasonló vo­nást fedezhetünk fel az egyes al­csoportok között.

Gyógyhírek

A pulmonális erek vazokonstrikciója és átépülése remodelling genetikai okok, gyulla­dás és a Ca-jelátvitel változása miatt alakul ki. Felbomlik az egyensúly a vazokonstriktív és a vazorelaxációs tényezők között.

A mai klinikai gyakorlatban alkal­mazott szerek hatásmechanizmusuk szerint három az újszülött fiziológiai hipertóniában szenved csoportba sorolhatók. Az endotelinreceptor-gátlók ERA a nagy vazokonstriktor aktivi­tású endotelin hatását függesztik fel. A prosztaciklin úton ható szerek közé soroljuk a prosztanoid készítményeket, tehát az endoteliális sejtek által termelt hatékony vazodilatátorokat és az IP re­ceptor agonistáit.

Mindhárom mechanizmus készít­ményeit felhasználjuk a mai klinikai gyakorlatban. A gyógyszerek alkalma­zására négyévente rendeznek WHO-konferenciát, ahol megújítják az ajánlásokat.

A legutóbbi konferencia Nizzában volt ban. Az elfogadott kezelési algoritmus továbbra is első­sorban a funkcionális állapot függvé­nyében kínál különböző terápiás erős­ségű gyógyszereket. Közülük néhánynak a piacra kerülé­se hazánkban is még ebben az évben várható.

Az új prosztaciklinkészítmény eredményei még közlés alatt állnak, így ez a szer az ajánlásban nem szerepel. A mai ajánlás már magas szinten tar­talmazza a szekvenciális kombinációs kezeléseket, amelyek a betegség prog­ressziója esetén jelentenek igazolt, ha­tékony megoldást, bár súlyos kiindulá­si helyzetben az azonnali kombinációs kezelést is egyre több centrumban al­kalmazzák.

Gondos feltárásuk és a szülők informálása az újszülött első vizsgálatának fontos része. A méhszáj kompressziója és a vénáselfolyás akadályozottsága következtében kialakuló, a csonthatárokat átfedő oedemás fejbőrduzzanat. A fejbőr oedemás tapintatú, a vérömleny esetleg fluktuál.

A WHO as nizzai terápiás ajánlása a pulmonális hipertónia kezelésére Foszfodiészterázgátlók A PDE5I csoportban jelenleg itthon két készítmény, a sildenafil és a tadalafil áll rendelkezésre.

A tadalafil nem új szer, de hazai elérhetősé­ge csak a közelmúltban valósult meg, ezért újnak számít az orvo­sok és a betegek körében is; óta szerepel a PAH-ajánlásokban. A sildenafiléhoz hasonló a hatásme­chanizmusa, de felezési ideje hos­szabb, így használatának fő terápiás előnye a napi egyszeri adagolás, ami elegendő a jó klinikai hatáshoz.

Mit tehetsz, ha félrenyeli a tejet

Ezzel a gyógyszerszedési arány jelentősen javul. A tadalafil terápiás eredményességét részletesen vizsgálták. A PHIRST vizsgálatba PAH-beteget vontak be, akik 16 hétig pla­cebót, illetve 2,5 mg, 10 mg, 20 mg vagy 40 mg tadalafilt szedtek; 40 mg-os napi adag mellett a primer végpont, a 6 perces járástávolság szignifikáns, 33 m-es növekedését érték el.

Korai újszülöttek pulmonális hipertónia jellemzői

Fejfájás, izomfájdalom és kipirulás ritkán jelentkezett. Szintén az NO-csoportba tartozik a riociguat, a szolubilis guanilát-cikláz sGC stimulátora, amelynek hatása NO-hiányban is érvényesül.

A vizs­gálatban 12 hét alatt a élesztő hipertónia kezelése perces járás­távolság a 3×2,5 mg-os csoportban szignifikánsan, 30 m-rel nőtt, ami a placebocsoport 6 m-es csökkenését figyelembe véve 36 m-es javulást je­lent. A leggyakoribb mellékhatás a kb. A vizsgálatban CTEPH-beteg 6 perces járástávolsá­ga 46 m-rel javult a placebóhoz képest 16 hét alatt. A betegek döntő része 3×2,5 mg-os, illetve 3×2 mg-os ada­got tolerált, de volt, aki 3×0,5 mg adag fölé már nem bírt jutni mellékhatások miatt.

Krónikus tromboembóliás pulmonális hipertóniában riociguat hatására a 6 perces járástávolság 46 m-rel javult a placebóhoz képest 16 hét alatt. Módosított ITT analízis. A görbéken a mérésben részt vevő betegek száma szerepel. Endotelinreceptor-gátlók Két gyógyszerünk tartozik ebbe a csoportba: a bosentan és az ambrisentan.

Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében

Elsősorban a bosentannal van igen széles körű klinikai tapasztalat. Hatékony szer, de ké­nyelmetlenséget jelent a havi kötele­ző transzaminázvizsgálat, amit a nem ritka májkárosító hatás indokol. Az új szerek közül a legnagyobb vára­kozás az új endotelinreceptor-gátló macitentan bevezetését előzte meg. A szer III. A szöveti penetrációja a bosentanénál jobb, hosszabb a kötődési ideje.

Ezért nem szüksé­ges naponta kétszer szedni, elegen­dő napi egy adag bevétele, ami jobb gyógyszer-adherenciát biztosít.